Archív – ASUS TUSL2-C, 1000Mhz Celeron, 256MB Kingston - IDE problémákkal

Köszi az infót, ezt már az új tulaj fogja tudni esetleg hasznosítani. Bár úgy emlékszem próbáltam más modullal is az alaplapot és ugyanígy viselkedett.

A képed alapján a lapban lévő 256MB -os SDRAM egy Registered ECC -s modul, amivel csoda hogy egyáltalán elindul a lap, mer hivatalosan nem támogat ilyen memóriákat.
Könnyen lehet, hogy ez minden baj forrása...

Gyakorlatilag az összes a Promise és HPT csippes IDE vezérlő a Pentiumtól kezdve katasztrófa volt, kivétel nélkül, ha alaplapra integrált volt. Ja és egyiknek sem volt DOS-os drivere.

Tény hogy a PCI / IDE-s vezérlő kártyáknál csak a 648-as volt tényleg jól használható, de az még az Intel 815-ős alaplapi csippszetet is lealázta gondok nélkül, amin még én is nagyon meglepődtem. A 649-es még úgy ahogy jó volt, de sajnos nem minden gyártó tudott vele stabil kártyát összehozni. A 648-asnak és a 649-esnek is van DOS-os drivere.

A IDE CD-ROM-os összeakadásról meg annyit, hogy aki a 486-os időszakban lett függő az tisztában van avval a ténnyel hogy vannak olyan IDE csatolós ezközök amik NEM hajlandóak eggyüt müködni bizonyos hardverekkel. Pl Mikor megjelentek az első LBA-s WD HDD-k a 730MB-os az szinte WD-n kívül más HDD-vel nem volt hajlandó egy szalag kábelen működni, de bármilyen CD-ROM-al viszont igen.

Tehát ne feletkezzünk meg a régi hardverek érzékeny lelkivilágáról.

A FreeDOS-ban van DOS-os SATA CD-ROM driver, szóval elfér a laptop vinyó mellett akár egy Pioneer -108-as író is.

Mindkettőtöknek köszönöm a segítséget és a részletes információkat. Az alaplap leendő gazdájának már lesz miből válogatnia. Én azért gondolkodtam a SCSI-ban mert azt meg lehet oldani korhű alkatrészekkel, illetve egyértelműbben működik a bootolás (ha már felkerült a Win98). Például én is találtam itthon SATA kártyát, de sajnos csak telepítőset, vagyis OS nélkül nem látja a meghajtókat. (Persze lehet, hogy floppy-ról is be lehet ügyeskedni ... hmm ... ezzel még nem próbálkoztam. )

Azt még hozzátenném, hogy ha kezed ügyébe kerül egy nem VIA vagy Silicon Image chipre épülő SATA vezérlő, akkor esélyes hogy javulni fog a stabilitás és talán a kompatibilitás is.
Promise, esetleg Highpoint, vagy más vezérlős SATA kártya sokkal jobban teljesíthet, mint a Sil és a VT chipek amik a közkézen forgó PCI SATA kártyák 90%-át adják sajnos.

Esetleg egy még ritkább IDE vezérlő chipes cucc gyári Marvell SATA átalakítóval, azok az oprendszer felé 100%-ig IDE vezérlők, és pluszban ott a VIA és a Silicon Image is szóba jön, mert valahogy a közép-kései IDE vezérlőik sokkal jobban sikerültek, mint a legkorábbi SATA megoldásaik.

És hát ha nem is ezen a lapon, de másikon még szintén jó alternatíva lehet az önálló SATA-IDE átalakító adapter kis PCB-n. De itt az alulméretezett teljesítményű mikrokontrollertől függően röhejes átviteli limitek is összejöhetnek, 10-20-30MB/s például, és nyilván az alap IDE vezérlő egyéb korlátai is élnek, akár alaplapi, akár külső kártyára van kötve.

Van egy egész széria. SI-31XX és SI-32XX csipszettel, ( Silicon Image )
De nem szabad direkt RAID-verziót használni. Még sima DOS-alatt is driver nélkül félelmetes sebességre képesek laptop vinyóval és nagyon halk. Az SSD-t nem tudja kezelni :-(

Én ezt a kártyát használom.

https://www.amazon.de/-/en/Controller-Internal-1-5Gbps-Sil3114-Interface-Default/dp/B08GPVPS12/ref=sr_1_15?keywords=sata+pci+card&qid=1691165654&sprefix=SATA+pci%2Caps%2C109&sr=8-15

Köszi szépen a tippet. Így valóban még gyorsabb rendszer építhető.

Inkább SATA kártyát kellene beletenni.

Én SI-3114-es kártyát használok a régi retro gépekben. 2,5"-es laptop vinyokkal. Beállítod a boot-ot SCSI-re és többnyire müködik, de hajlamos összeveszni az ATAPI CD-ROM-okkal.